Döntöttek a törlesztési moratórium újabb verziójáról

A képviselőház pénteken rendhagyó, telefonos szavazással fogadta el azt a törvénytervezetet, amely akár év végéig, a kamat tőkésítése nélkül lehetővé tenné a banki törlesztőrészletek fizetésének elhalasztását. A képviselők két másik gazdasági intézkedésról szóló tervezetről is döntöttek:

• Lehetővé tennék a válság által érintett vállalatok számára a társadalmbiztosítási (CAS) és egészségbiztosítási (CASS) járulékok befizetésének halasztását három hónapra.
• Egy másik megszavazott tervezet szerint pedig kérni lehetne a közüzemi számlák (víz, energia, földgáz, csatornázási díjak, telefon, internet és televízió) befizetésének halasztását is.

A kisebbségi kormányt adó PNL már a szenátusi döntést követően bejelentette, hogy meg fogja támadni az alkotmánybíróságon a most elfogadott tervezeteket. A kormánypárt azzal érvel, hogy a kezdeményezők nem voltak tekintettel arra, hogy milyen forrásból fogják fedezni a PSD, ALDE, Pro Románia és RMDSZ által támogatott gazdasági intézkedéseket. A PNL az alkotmányossági kifogással azt is szeretné elérni, hogy a pénzügyminisztérium által kidoglozott és a kormány által sürgősségi kormányrendelet formájában már elfogadott törlesztési moratóriumról szóló jogszabályt a parlament ne módosítsa.

Moratórium: a képviselőház verziójában is szigorodtak a feltételek

A képviselőház által elfogadott tervezet szerint a törlesztés felfüggesztését a bajba jutott magánszemélyeknek és a jogi személyeknek is kérniük kell a bankoktól, amennyiben szeretnének élni a lehetőséggel. Míg a szenátusban elfogadott tervezet ezt nem részletezte, a képviselőház azt a módosító javaslatot is megszavazta, amely szerint csak a kényszerszabadságra küldött, vagy a munkanélkülivé vált személyek kérhetik a halasztást.

A tervezet azt is pontosítja, hogy a moratórium lehetőségével csak kis- és középvállalkozások élhetnek. A jogi személyek esetében bevezettek egy másik korlátozást is, azok a cégek kérhetnek törlesztési moratóriumot, amelyeknek 15%-kal csökkent az árbevétele január és február átlagához viszonyítva. Erről a vállalat vezetőjének saját felelősségre kiállított nyilatkozatot kell benyújtania.

A tervezetben az a legnagyobb eltérés a kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendelethez viszonyítva, hogy a felfüggesztés ideje alatt esedékes kamatokat a bankok nem tőkésíthetik, és nem számolhatnak fel semmilyen plusz költséget a hitelesek számára. A hitel futamideje a tervezet szerint a törlesztés felfüggesztésének idejével tolódna ki.

A tervezet emellett megtiltja a végrehajtásokat, és a kisajátításokat. A moratórium lehetőségével azok az adósok is élhetnek, akik elmaradásokat halmoztak fel a törlesztőrészletek fizetésében, az elmaradások ideje azonban nem lehet több, mint 90 nap. (A kormány által elfogadott rendelet csak abban az esetben tenné elérhetővé a törlesztés felfüggesztését, ha az adós először kifizeti az elmaradásait.)

A járulékok halasztásának lehetőségéről is döntöttek

A képviselők megszvazták azt a tervezetet is, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy három hónapig kérjék az társadalombiztosítási (CAS) és egészségbiztosítási (CASS) járulék befizetésének halasztását. Ezt a lehetőséget szintén azok a vállalatok vehetnék igénybe, amelyek bevételei legalább 15%-kal csökkentek az év első két hónapjának átlagához viszonyítva.

A tervezet szerint a könnyítést igénylő vállalatok a járuléktartozások 50%-át kell kifizessék a halasztás lejárta utáni 6 hónapban. A vállalatok abban az esetben igényelhetik a lehetőséget, ha 9 hónapig nem bontják fel a 2020. március 1-jén érvényben levő munkaszerződéseket. (hírszerk.)