2024. május 30. csütörtökJanka, Zsanett
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

Összegyűltek a térség vállalkozói Csíkszeredában

Kudor Emese utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A székelyföldi vállalkozók konferenciája a szakmai látókör kiszélesítése mellett a kapcsolatteremtés színtere volt. Mert fejleszteni csak együtt lehet - szűrtük le a rendezvény tanulságát.


Hargita, Kovászna és Maros megye vállalkozói mellett egy busznyi szakember érkezett Budapestről a hétvégi Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szervezetének „Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban” című konferenciájára. És ahogy az lenni szokott, a csütörtök esti dínomdánom után pénteken frissen és kipihentem hallgathattuk végig az egész napos előadássorozatot. Azok számára, akik esetleg mégis átbóbiskoltak egy-egy előadást, vagy nem jutottak el a konferenciára, kis jegyzettel szolgálunk az elhangzottakból.

Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul „fejleszteni kell Székelyföldet”  kicsengésű köszöntőbeszédét, Bába György SZVESZ-elnök megnyitóját, illetve Lukács László, a szervezet ügyvezető elnökének szavait követően elkezdődtek a plenáris előadások, amelyek a régió fejlesztési lehetőségei mellett a román-magyar gazdasági kapcsolatokra voltak kiélezve.

Külföld

„Olyan korban élünk, amikor ha pénzed van, mindent lehet! És ha nincs?: Kérlek legyél boldog a tudattól, hogy ha pénzed lenne, mindent lehetne” – összegezte a jelenlegi társadalmi helyzetet Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke az első előadásban. A szakember lefestette, miért is van válságban Magyarország: a erkölcsi válságot a balatonőszödi beszéd, a gazdaságit a nyilvánvalóan romló makroadatok, a pénzügyit az IMF hitelkérelem, a politikait pedig a válságkezelő kormány indította el. Ezt alátámasztandó párhuzamot vont a reálbérek és a GDP alakulása között – egyes megszorító kormányzati programok hatására. Az eredmény a következő ábra lett:


Vereczkey politika-kritikus beszédében kiemelte a kormány „egyedülálló válságkezelő stratégiáját” is: 2008 októberében a forint védelmét hirdették meg, a rohamos leértékelődéssel azonban az ország megüzente a nemzetközi devizapiacnak, hogy nincs megfelelő eszköze a valuta védelmére. „A valódi cél a magyar vállalkozói réteg és a lakosság további terhelése volt” – véli az MKI alelnöke, aki nehezményezte, hogy Simor András ezután a világ jegybankelnökeinek versenyében a harmadik helyezést érte el.


Vereczkey Zoltán

Vereczkey szerint egyértelműen patrióta gazdaságpolitikára van szükség, amely exportösztönző, munkahelyteremtő, hazai árut védő, emellett ösztönözni kell, hogy a közbeszerzéseket helyi vállalkozások nyerjék meg.

Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a fenti célok eléréséhez vezető stratégia lépéseit mutatta be, hozzátéve annak Erdélyre gyakorolt hatásait. Az Új Széchenyi Terv elmondása szerint makrorégióban gondolkodik, a Kárpát-medencei alprogram prioritásai a befektetés- és exportösztönzés, a regionális klaszterképződés támogatása, a határmenti infrastruktúrafejlesztés, illetve a kárpát-medencei szak- és felnőttképzés megvalósítása. A tevékenységek között szerepelnek olyan ínyencségek, mint az EMNT Mikó Imre terve kidolgozásának szakmai koordinációja és a Kárpát-medence gazdaságáért díj megalapítása. A fejlesztési javaslatok sorában érdekesség lehet a Széchenyi kártya típusú kamat és garancia támogatási rendszer pilot projekt formában történő bevezetése Erdélyben, illetve egy Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozása Székelyföldön.

Belföld?

Az RMDSZ részéről három szakértő mondta el székelyföldi fejlesztési javaslatait. Csutak István pörgős és szatirikus előadásában kiemelte, hogy Romániában a „tömbmagyarok” által benépesített megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem, a népesség nagy ütemben fogy - az elöregedés, a születések csökkenő száma és a migráció miatt, továbbá tíz éven belül a munkaképes lakosok száma és aránya szignifikáns mértékben csökken.


Hova jöjjenek a befektetők?

Emellett tovább csökken az iskoláskorú gyermekek száma: a legnagyobb fogyás a gimnáziumi/szakoktatási tanulmányokat folytató fiatalok körében tapasztalható. A tartós munkanélküliség előfordulása jóval az országos átlag fölött van, a belső migráció a várhatóval ellentétes trendet fog mutatni, azaz városi környezetből vidéki térségek felé migrálnak, a vidéki térségekben viszont a kivándorlás kezd szignifikáns méreteket ölteni. Átfogó cél tehát a leszakadás sebességének csökkentése, eszköz ehhez a kompetitív előny megteremtése és az EU-s fejlesztési források megszerzése.

De hogy hová jöjjenek a befektetők? Oda, ahol létező látványtervek vannak, és a tervező tudja, hogy mit akar csinálni. És ha „Lengyelországban minden lehetséges, még az is, hogy jobb lesz” – akkor ez Erdélyben is lehetséges lesz.

Különösen, ha a térség sajátos környezeti adottságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a turizmus kiépítését – emelte ki Gyerkó László, hozzátéve, hogy sajnos mégsem özönlenek a vállalkozók: nincs autópálya, a befektetők komolytalanok, az ipar csak nyomokban található. Jó hír mégis, hogy a szenátustól ígéret érkezett az áfa 5%-ra történő lecsökkentésére a falusi turizmus tevékenységeire. Korodi Attila a klaszteresedésben látja a megoldást a problémákra, ugyanis Székelyföldön nehezen tud életképes maradni egyedül egy cég. Ehhez szükséges a közszféra és a magántőke együttmozgása: kicsi állami pénzzel egy-egy településen klasztert, termelőszövetkezeteket lehet alkotni, amelyek már versenyképesek lehetnek. Jó példa Hargita megye Robin Hood projektje, amely egy francia-olasz-svéd faágazati együttműködés, és egymást segíthetik a költséghatékonyabb munkában.


Korodi Attila

Az EMNT részéről a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv, illetve a Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitelezési projektjének bemutatására került sor. Jakabos Janka a Mikó Imre tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjaként definiálta, amely a gazdasági szereplők véleményezése nyomán alakul ki, és egy üzleti terv szerű tanulmány kellene legyen, egy kitörési pontokkal rendelkező akcióterv.


Jakabos Janka

„Beindult egy szakmai csapat összeállítása, a célkitűzések megvannak, az első vitairat bemutatására Tusványoson kerül sor, amikor elindul erről a párbeszéd és a további finomítás” – mondta előadásában a programvezető. Igényét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ gazdasági tanácsával is sikerül egy asztalhoz ülni és közösen dolgozni.

Ennek gyakorlati aspektusa, hogy Kovászna és Hargita megye tanácsa nemrég nyert egy EU-s pályázatot a térség fejlesztésére, ezt pedig Jakabos Janka állítása szerint beleintegrálják a Mikó Imre tervbe, hogy ne párhuzamosan dolgozzanak ugyanazokon a problémákon.

A terv keretében három makrorégiót alakítottak ki: Székelyföld, Közép-Erdély és Partium, a projekt kitűzései elmondásuk szerint szervesen illeszkednek az EU 2020-as stratégiájába, illetve a magyarországi Széchenyi Tervbe. A társadalmi tőke jelentőségét a gazdasági hatékonyság növelésében több szektorban is érdemes megvizsgálni: fogyasztói piac (székely termék, góbé termék), klaszteresedés és a munkaerőpiac. A vertikális kitörési pontokat az erdő- és vadgazdálkodás, az agrárium és élelmiszeripar, a turizmus és vendéglátás, a megújuló energia, az épitőipar és energia kereskedelmi integráció jelentik. A horizontális kitörési pontok pedig az üzleti környezet és infrastruktúra, illetve a HR fejlesztése. A operatív részben a helyi, az EU-s és a magyarországi finanszírozási lehetőségeket is igénybe fogják venni, továbbá a gazdasági fejlesztési hálózat kivitelezésére is sor fog kerülni. A terv elkészítéséhez javaslatokat várnak a mikoimreterv@emnt.eu emailcímre.

Források, de honnan?

Mátis Jenő
már egy konkrét finanszírozási formába, a mikrohitel felvételének lehetőségébe


Ilyés Szabolcs

vezette be a jelenlevőket, erről korábban itt írtunk részletesebben. Ilyés Szabolcs kiemelte, hogy a 2007-2013 között rendelkezésre álló EU-s alapoknak még mindig csak 11%-át hívta le Románia, a legjobb teljesítményt a Regionális fejlesztési operatív program nyújtotta 20,41%-kal, a legrosszabbul pedig a szállítási szegmens teljesített 2,59%-kal. Forrás tehát még van bőven, a szakmai befektetőkben is érdemes gondolkodni, ugyanis „a jó befektetési lehetőségeket keresi a tőke”.

Szűkebb területet érintve a mezőgazdaságban rejlő forráslehetőségekről Molnár Róbert mezőgazdasági államtitkári tanácsos beszélt. Elmondta, hogy 2007-2013 között a FEADR 8 124,20 millió eurós pénzügyi támogatást biztosít a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnak, amelyhez az állami költségvetésből még 1 972,88 millió euró is hozzájárul. A hazai mezőgazdaság szempontjából kiemelte, hogy Európában Románia az egyik legfontosabb akácméztermelő ország, a méhészeti ágazat rendkívül hatékony a nemzetközi piacon, illetve számos megújuló energiaforrás jelent meg, mint az energianövények és a biogáz. A részletesebb pályázati lehetőségekről az alábbi dokumentumban olvashatnak.


Lehívott mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatok

Útban a digitális Európába?

Sajnos jogos a címben felvetett kérdőjel: Románia az egyik legelmaradottabb piac az EU-ban a szélessávú internetszolgáltatás kereskedelem szempontjábol – mondta Moldován József  távközlési államtitkár. A fejlődés szükségességét alátámasztja, hogy a 27 ország rangsorában Románia több tekintetben is az utolsó helyre szorul: ilyen a teljes DSL elméleti lefedettség a lakosság  százalékában, vagy a háztartások internetet használó arányának tekintetében.


Moldován József

A hogyan? kérdésre a szaktárca az e-kormányzás, az e- kereskedelem, az e-oktatás és a tudásalapú társadalom kialakításával felelne. Emellett az e-Románia kivitelezése is folyik: a teljes projekt költségvetése 500 millió eurót ér el, célja pedig, hogy a közigazgatási rendszerek és folyamatok elektronikus platformon mozogjanak. Ez azért is szükséges, mert a mostani bürokratikus rendszerben nemrég az egészségbiztosítási háznál például úgy szerepelt, hogy Romániának 29 millió lakosa van, közülük sokan természetesen soha nem is léteztek.


Civil szféra

A non-profit szervezetek felelőssége is, hogy Erdély újra közbeszéd tárgyává váljon – mondta Boda Szabolcs az Élő Erdély Egyesület részéről. Problémát jelent, hogy nincs összefogás, a különböző fejlesztési projektekben sok a párhuzam és a széthúzás, információhiány van. “Fel kell építeni egy Erdély-brandet. Létre fogjuk hozni Erdély turisztikai látványosságainak toplistáját, amelyre a weboldalra látogatók szavazhatnak. A közösségépítés része lesz egy virtuális kávézó kialakítása, amely találkozóhelye lehet a térség iránt érdeklődőknek” – mondta el a szervezet elnöke.


Boda Szabolcs

A délutáni szekcióeladások három területet öleltek fel: élelmiszeripar, turizmus, illetve erdő- és vadgazdálkodás. A szűkebb körben folytatott beszélgetések találkozóhelyet biztosítottak az illető szegmensekben dolgozó szakemberek számára.

ErdélySzékelyföldkonferencia
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális