Az első generációváltásra készülnek az erdélyi családi vállalkozások
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Az üzlet és a magánélet szétválasztása a családi vállalkozó egyik legnehezebb feladata – véli Székely Zsuzsanna, aki azt tanácsolja: ha már elkerülhetetlen a munka „hazavitele”, szorítsuk korlátok közé.
Az első generációváltásra készülnek az erdélyi családi vállalkozások, a tudástranszfer viszont komplex folyamat, számos buktatóval - fogalmazott Székely Zsuzsanna, a Mendola Group vezetője a Romániai Magyar Közgazdász Társaság májusi borkóstolóján tartott előadásában. Az üzletasszony az erdélyi családi vállalkozásokról és fordulópontjaikról beszélt, hiszen önmaga is családi vállalkozó. Férjével együtt 1991-ben alapították első cégüket, mára pedig egy cégcsoport élén áll, amelynek tagja a Decocenter, a Roseco, a Nobila Casa és még több érdekeltség. Az előadó elmondta, ezeket tudatosan, de sokszor érzésből fejlesztették, hiszen műszaki végzettséggel rendelkeznek.
A családi vállalkozások fontosabb ismérvei, hogy többségben van a családi tulajdonrész, a családtagok jelen vannak a vezetésben, és munkavállalóként is, a cégben pedig több generáció együttműködése lelhető fel. Ez az egyik legrégebbi intézmény a világtörténelemben – mondta Székely Zsuzsanna, aki arról mesélt, hogy létezik egy olyan, 717-ben alapított japán hotel,
melyet már a 46. generáció vezet.
Világszerte a GDP előállításának 65%-a családi vállalkozásokhoz köthető, Európában a vállalatok 75-80%-a családi cég, a foglalkoztatásban betöltött szerepük pedig 40-50% közé tehető. A családi nem jelent mindig kicsit is: a Porsche, a Samsung, a Wallmart és a Tata Grup is egy-egy családhoz köthető vállalat.
Székely Zsuzsanna szerint a family business legfontosabb erőssége, hogy hosszú távú stratégiai elkötelezettséggel rendelkezik. Erre példát is felhozott: pár éve az egyik cégüket egy spanyol cégnek akarták eladni, a tranzakcióban a két felet egy bukaresti és egy barcelonai ügyvédi iroda képviselte. A hazai cég bemutatásakor az ügyvéd úgy fogalmazott, hogy a szóban forgó vállalkozás bár családi, de kitűnő eredményeket generál. Erre a spanyol ügyvéd jelezte, hogy számukra nem hátrány, hanem előny a családi tulajdon,
az ilyen cégeket ugyanis „nem eladásra készítik”.
A családi vállalkozásokat gyors reagáló képesség, erős felelősségtudat, pénzügyi stabilitás jellemzi, a menedzsment struktúrája egyszerűbb. Stabil foglalkoztatók, és az alkalmazottaik is lojálisabbak. A Mendola Group vezetője ezt is saját példán érzékeltette: körülbelül tíz éve állandóan 240-250 közötti az alkalmazottak száma a csoporton belül, még úgy is, ha közben egy érdekeltségtől megváltak.
Székely Zsuzsanna a romániai családi vállalkozások helyzetére is kitért, itt főként a Pénzcsinálók által közölt pWc Family Survey eredményeire hagyatkozott. Többek között azt emelte ki, hogy a hazai családi vállalkozók 74%-a képesnek tartja magát arra, hogy újragondolja cége tevékenységét, ha a jelenlegi csődöt mondana.
A kihívások közül a tőke hiányát, a tehetséges munkaerő alkalmazásának a nehézségét, a piaci információkhoz való hozzáférést emelte ki. A fordulópontok kapcsán az előadó azt mondta, az egyik legnehezebb feladat az üzlet és a magánélet szétválasztása, megesett, hogy a
hajdúszoboszlói medencében is a céggel kapcsolatos ügyekről beszéltek,
ezért eldöntötték: csak ha muszáj, akkor beszélnek otthon a munkáról, és időkeretet szabnak ki a probléma megbeszélésére, például fél órát. Nehézséget jelenthet a munkakapcsolatok kialakítása is egy családi vállalkozásban, hogyan viszonyuljunk a családtagokhoz, és ehhez képest hogyan kezeljük a nem családtag alkalmazottakat? Az üzletasszony szerint ahhoz, hogy gördülékenyen működjön mindez, fontos a professzionális kapcsolat elválasztása, külön keretek közt való kezelése.
Első alkalommal találkoznak a rendszerváltás óta az erdélyi családi vállalkozók a generációváltás komplex folyamatával – hívta fel a figyelmet Székely Zsuzsanna, a tudástranszfer pedig a legtöbb esetben kisiklik, a statisztikák azt mutatják, hogy minden harmadik vállalkozás jut el a második generációig, tízből kilenc vállalkozás nem éri meg a harmadik generációt. „A tudástranszfer elkezdődhet már nagyon kicsi gyerekkorban is, erre egy bécsi partnerünknél láttunk példát,
7-8 évesen már ott volt az üzleti vacsorákon, eseményeken a gyerek.
Nálunk kicsit később következett be, a lányaink már majdnem felnőttként álltak elénk, és közölték, hogy a vállalkozásban szeretnének dolgozni.” Az előadó a közönség soraiban ülő lánya megerősítette, hogy saját elhatározás volt az pályaválasztás, de ők is már gyerekként nagyon sokat hallottak a vállalkozásról, sok mindent magukba is szívtak, nem egy olyan dologba akartak belevágni, amiről semmit sem tudtak.
A generációváltás több problémát is felvet: megvan-e az új generáció képessége, motiváltsága a cég továbbvitelére, és képes-e az idősebb nemzedék időben egy, vagy több lépést is hátralépni – hangzott el Székely Zsuzsanna előadásában.