Milyen gyógyszerek hiányához vezetett a jelenlegi járványhelyzet?

Több román lap is megírta és több olvasónk is jelezte, hogy a gyógyszertárakban hiánycikké vált például az Euthyrox, a pajzsmirigy problémákkal küzdők alapgyógyszere, de számos más, cukorbetegek számára fontos készítmények sem érhetőek el a piacon. Annak jártunk utána, hogy a hír mennyire valós, illetve, hogy mennyire járult hozzá az éppen fennálló koronavírus-járvány.

Gáspár Botond csíkszeredai gyógyszerész megerősítette a hírt, elmondása szerint január óta kevesebb dobozzal kapnak például a Metformin nevű, cukorbetegek számára készített gyógyszerből. Hogy szemléltesse a visszaesést, elmagyarázta, a tavaly megszokott heti 10-20 doboz helyett jelenleg heti 1-2 dobozzal kapnak ezekből a készítményekből „jó esetben”. Ettől függetlenül minden beteg kap gyógyszert, annyi különbséggel, hogy egy beteg nem válthat ki a szükségesnél több dobozt. Gáspár hangsúlyozta: a gyógyszereket beosztják, nem hagynak senkit gyógyszer nélkül. Szerinte a szállítmányok visszaesésének oka az lehet, hogy az efféle gyógyszerek alapanyagát exportáló Kína és India jelenleg a járvány miatt le van zárva.

Mátyás Attila háziorvost is felkerestünk a téma kapcsán, aki megerősítette, hogy hiány van Euthyroxból. Azonban az ő elmondása szerint ez már jóval a koronavírus-fertőzések előtt tapasztalható volt. „Nem tudom, hogy mi lehet az oka, de néhány hónapja már hiány van az ilyen gyógyszerekből. Amit látok, hogy az Euthyrox gyártója megváltoztatta a terméket” – magyarázta.

Forrás: sehatq.com

A kérdés kapcsán felkerestük László Attilát, az RMDSZ Kolozs megyei szenátorát és az egészségügyi szakbizottság elnökét is, aki szintén arról beszélt, hogy jelen pillanatban Kína és India biztosítja a világ gyógyszeripari alapanyagok gyártásának mintegy 60-65 százalékát.

„Valamikor januárban felmerült a kérdés, hogy előfordulhatnak csúszások az alapanyag szállításban. Ez meg is történt, de igazából néhány napos, vagy néhány hetes késésekről beszélhetünk. Tehát már akkor, amikor beindult Kínában a járvány, a gyártók törekedtek arra, hogy készletezzenek a szükséges alapanyagokból egy hosszabb időszakra” – kezdte a szenátor, ugyanakkor hozzátette: nincs ok aggodalomra, információi szerint alig pár napos csúszásokról beszélhetünk jelenleg.

A heparin alapanyag szállításával kapcsolatosan már jóval a járvány előtt gondok voltak. Ennek nagy része Kínából származik, ahol a most használatos heparint a sertés heparinból szintetizálják újjá, és mivel tavaly ősszel felütötte fejét a sertéspestis, így ez is jócskán csökkentette az alapanyag szállítását az amerikai és európai gyógyszergyártókhoz. A gyártók erre úgy reagáltak, hogy mozgósították a készleteiket, Romániában mintegy másfél éves szükségletnek megfelelő van felhalmozva – árulta el László Attila.

Ettől függetlenül igen, voltak fennakadások, főleg az olcsó készítmények esetében, amelyek időnként eltűntek a piacról – mondta.

Az egészségügyi szakbizottság elnöke elsősorban egy adminisztratív hibára hívta fel a figyelmünket: „A krónikus betegek, cukorbetegek három hónapra kapnak receptet és azt kiváltják. Nos ebben az időszakban a betegek kezdtek aggódni, hogy mi történik akkor, ha hiány alakul ki áprilistól. Nagyon sokan elmentek a kezelőorvoshoz, és kérték, hogy adják ki a következő három hónapra esedékes receptet, amit nem tehetnek meg ebben a pillanatban a kezelőorvosok. Épp emiatt a múlt héten volt egy beszélgetésem az egészségbiztosító elnökével, hogy találjanak egy adminisztratív megoldást ennek a helyzetnek a megoldására, mert abszolút jogosak ezeknek az embereknek az aggodalmai. Ez egy adminisztratív határozat lenne. Jó volna, hogy kialakítsák azt a lehetőséget, hogy akár március közepén is kikérhessék az áprilisra esedékes receptjeiket és válthassák ki márciusban is azt a gyógyszer mennyiséget, ami az elkövetkezendő három hónapban szükséges a kezelésükre.”

Járvány és karantén idején egyszerűen megnő a szükséglet, mert mindenki érthető módon próbál bespájzolni a termékekből, így hatalmasat nőtt a kereslet, ehhez kell igazodjanak a beszállítók is – emelte ki a szenátor.

„Beszéltem az egyik beszállítóval is például, kérdeztem, hogy valós-e az aggodalom. Ők gyakorlatilag megtervezték már jó előre a szállítási ritmusukat, hiszen tudják azt, hogy áprilisban meg fog nőni a szükséglet, mivel a betegek ki fogják váltani a gyógyszereket a következő három hónapra. A beszállítók egyébként nem készleteznek, maximum egy hónapos tartalékra elegendőt, ha plusz igény jelenne meg, akkor tudják kiszolgálni. Ezt most ők előbbre kell hozzák, és azon dolgoznak, hogy amennyiben feloldódik ez az adminisztratív baki, tudják fedni a szükségletet. A cukorbetegek gyógyszerének hiánya szerintem azért jelentkezett már most márciusban, mert a statisztikai adatok, illetve más országok tapasztalatai szerint a szív-és érrendszeri betegek, utána pedig a cukorbetegek a legérintettebbek és veszélyeztetettebbek a koronavírus kapcsán, ők vészelik át a legnehezebben az esetleges fertőzéseket” – mondta el László Attila.

Forrás: Flickr.com

Ami a légúti fertőzések tüneteit kezelő gyógyszereket illeti: megnőtt a kereslet, de nem lesz ezekből hiány

A szenátor hangsúlyozta: „jelenleg a koronavírus esetében nem áll rendelkezésünkre oltásra alkalmas hatóanyag. Ebben a pillanatban mintegy 40 oltóanyagot tesztelnek, viszont mikor feltevődik lakossági szinten egy ilyen oltás lehetősége, akkor ezt nagyon alapos vizsgálatok kell megelőzzék, mert nem teheted ki a lakosságodat annak, hogy véletlenül beoltsd egy oltóanyaggal, ami lehet, hogy megoldja az akkut problémát, de közben kárt is okozhat. Én nem hiszem, hogy néhány hónap alatt ez meglenne, egy tesztelési időszak rendszerint 12/16/18 hónapos időszakot vesz igénybe.”

A szenátor hozzátette viszont, arra több esélyt lát, hogy gyógyszerek jelenjenek meg, mert azoknak a bevizsgálása, tesztelése és ellenőrzése jóval rövidebb időbe telik. „Azokra a vegyületekre gondolok, amelyek specifikusan hatnak az ilyen típusú fertőzésre” – mondta.

„Ami az immunerősítőket, fertőtlenítőket illeti, én nem hiszek a csodában, de azt sem mondanám, hogy teljesen hatástalanok. Már csak azért is, mert mi egy olyan övezetében lakunk a világnak, ahol főleg télen nem fogyasztunk olyan élelmiszereket, amelyek által a szervezetünk pótolni tudná a szükséges vitaminokat. Télen nem süt ránk a nap annyi ideig, hogy a szervezetünknek legyen kellő D-vitamin tartaléka, ami egy jól működő immunrendszerhez szükséges. Ezért javasolják azt, hogy a kornak megfelelő mennyiséggel pótoljuk a napi szükségletünket C-vitaminból, meg D-vitaminból, illetve a tüneti kezelések esetében javasolják, hogy azokat a helyi fertőtlenítő hatással rendelkező készítményeket, vagy élelmiszer-kiegészítőket használjuk, amelyek a vírus behatolásánál tudnak például fertőtleníteni, vagy hatástalanítani a vírust. De még egyszer kihangsúlyozom: ezek nem csodaszerek” – mondta László Attila.

Egyébként mindhárman megerősítették, hogy a vitaminok és egyéb lázcsillapító, köhögéscsillapító gyógyszerek esetében nem lesz hiány, a gyártók és beszállítók ki tudják elégíteni a megnövekedett igényeket.

Csak ne lenne ekkora járványbiznisz

Mátyás Attila háziorvos a járvány kapcsán elsősorban amiatt panaszkodott, hogy a mindennapi működéshez szükséges alapvető felszerelés (fertőtlenítő, kesztyű, maszkok) borzasztó felárban kaphatóak a piacon.

„Borzasztóan kitettek vagyunk annak a 'biznisztrendnek', ami most kialakult a fertőtlenítőszerek és maszkok kapcsán. Például egy liter fertőtlenítő gél, amit én használok és rendeltem régebb, 40 lejbe került. Szerencsémre be tudtam szerezni 44 lejért, de rá egy napra már 60 lej volt, most már 100 lejért adják. A maszkoknál százszoros emelkedés van" - mutatott rá. 

Ennek kapcsán rákérdeztünk László Attilánál, hogy a központi hatóság részéről lesz-e ezzel kapcsolatban konkrét előrelépés. Elmondta: „ez a helyzet a mi egészségügyi rendszerünknek egy hatalmas hiányossága, ugyanis az eddigi időszakig a kormány arra koncentrált, hogy az esetleges sürgősségi ellátásnál biztosítsa a szükségleteket, illetve azoknak az embereknek biztosítson védőfelszerelést, akik közvetlen kontaktusba kerülnek a betegekkel. Sajnos azt kell látnom, hogy nagyon sok beszállító visszaél ezzel a helyzettel, és kihasználják azt, hogy megnőtt a kereslet a fertőtlenítők, kesztyűk és maszkok iránt. Már a múlt héten jelezte néhány kórházvezető, hogy hihetetlen árrobbanás történt ezeknek az eszközöknek a piacán, ami váratlanul érte őket.”

László Attila elmondta ugyanakkor, hogy most nagyon nehéz beszállítót szerezni, hiszen ezeknek a védőeszközöknek az egyik legnagyobb exportőre - Németországra -, korlátozta az exportált mennyiséget, hogy a saját szükségleteiket is kielégítsék. „Ez valahol abszolút logikus, hogy amikor megnő az igény, először a sajátodat szolgálod ki, és azután a fölösleget adod tovább” - mondta.

A szenátor rámutatott, egyfajta felelőtlenséget vél felfedezni a román állam részéről ebben az ügyben. „2002-ben itt volt a nyakunkon a SARS-járvány, ami már egyszer bebizonyította, hogy milyen törékeny a rendszerünk és milyen furán reagál egyik vagy másik ország. És most 18 év távlatából megismétlődik a jelenség. Megint váratlanul ér bennünket”.

Hozzátette, örvendetes, hogy Romániában az első pillanattól kezdve nagyon felelősségteljesen sikerült intézkedéseket bevezetni. „Azt kell mondanom, hogy a válságstáb szinte naponta elemzi a többi országban történteket is, hogy megpróbáljuk elkerülni az esetleges vitatható döntéseket annak érdekében, hogy mi ne essünk bele olyan helyzetbe, amiben mások vannak.”

Klaus Johannis államfő hétfő délután kihirdette a szükségállapotot, az érvénybe lépő rendelet szerint pedig "a sürgősségi időszak alatt a központi hatóságok az azt megelőző 3 hónap átlaga szerint meghatározhatják a gyógyszerek és orvosi felszerelések árát, valamint ugyanúgy a közüzemi szolgáltatások (villamos energia, gáz, vízellátás, üzemanyag stb.) árazását is". Ezek alapján megteremtődött az a jogi keret arra, hogy szabályozzák az egészségügyi eszközök árazását.