A kistermelők problémájára nem is annyira a piacok működése, mint a mentalitásváltás adhat megoldást
Kádár Kata utolsó frissítés: 19:17 GMT +2, 2020. november 11.Országos vitatéma lett a piacok bezárása, és a politikai szereplők nagy része a kistermelőkre hivatkozva ellenezte a rendeletet. Utánajártunk, megkérdeztünk olyan embereket, akik "kertjükből élnek". Kiderült, hogy sokkal többnek kellene változnia, mint egyetlen elhibázott intézkedésnek.
A hatóságok újabb szigorításai közül talán a piacok és a vásárok teljes eltiltása váltotta ki a legnagyobb felháborodást országszerte, az ellenzéki szociáldemokraták pedig gyorsan meglovagolták a témát: készítettek egy törvénymódosító javaslatot, amely megengedi a zárt térben található piacok további működését, ezt pedig egyöntetűen elfogadta a képviselőház plénuma. Bár még a javaslat nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, várhatóan minden piac visszaáll a megszokott rendre, a kormány tagjainak kommunikációja is ezt erősíti meg.
A döntés elleni felháborodás azért volt olyan erős, mert egyértelműen nehéz sorsra juttatja a helyi kistermelőket, kereskedőket, miközben a nagy áruházláncok ugyanúgy, probléma nélkül működhetnek (leszámítva azt, hogy este 9-kor zárniuk kell). A helyi önkormányzatok gyorsan cselekedtek, próbáltak megoldást találni arra, hogy nyitott térre, vagy legalábbis a szabályoknak megfelelő helyre költöztessék a piacokat, sok vásárcsarnok tetejét elbontották, vagy kivették az ablakokat. Egy nap tapasztalata viszont azt mutatta, ezek az ideiglenes intézkedések nem jelentettek megoldást, lévén, sok eladó számára kellemetlen a hidegben egész nap ácsorogni, ráadásul a vásárlók sem szívesen járnak ki ilyen időben, sok esetben maga a portéka is tönkre mehet a hidegben.
A Kolozsvár környékén élő őstermelők elmondása alapján, az ő tevékenységüket kimondottan nem is annyira a piacok helyzete, mintsem a vásárok eltiltása, és az óriási üzletláncok „praktikussága” sodorja veszélybe.
A tavaszi periódusban az emberek elözönlötték a bevásárló központokat, és most is ez a tendencia rajzolódik ki. Sokszor egyszerűbb egy helyen mindent beszerezni, mint több, kisebb boltot felkeresni. Tehát „sokkal inkább az emberek felfogásán áll, hogy mennyire választják ezt az utat, vagy a helyi termelők termékeit keresik” – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Fancsali Ernő, aki a Bejön a vidék nevű termelői piac létrehozásában vállalt szerepet.
„Láthattuk, hogy a hétfői próba (az önkormányzatok fentebb tárgyalt intézkedései – szerk.megjegyzés) nem vált be. Az árusoknak fölösleges a hidegben állni, a vásárlók amúgysem járnak ebben a hidegben kültéri piacra. Azt láttam, hogy kétségbeesett Facebook-bejegyzésekkel próbálták a vásárlókat valahogy oda csalogatni, mert a szokásos kliensek elmaradtak. Szóval a parkolókba, járdaszélre áthelyezett piacok véleményem szerint nem adtak megoldást, hanem továbbra is zárt, fűtött terekben kell biztosítani számukra helyet. Fontos, hogy legyen víz a közelben, ezért a mozgó piacok sem jelentenek jobb alternatívát, mert higiéniai szempontból sokkal kockázatosabbak. (…). Mivel most már minden bizonnyal engedni fogják a belső terekben a piacok működését, az igazi kérdés itt az, hogy mi lesz vesztegzár esetén: az emberek kimerészkednek-e majd a piacra, vagy minden vásárlást lebonyolítanak a nagyüzletekben?” – vázolta fel Fancsali.
Elmondása szerint egyébként az segítené igazán a kistermelőket, ha több piacot működtetne az önkormányzat, ahová több termelőt és kevesebb viszonteladót engednének.
Forrás: Bejön a vidék Facebook-oldala.
Kolozsvár nagyobb piacaira egy kistermelőnek bejutni szinte lehetetlenség – ezt már Horváth Edit kistermelő mondta el nekünk, aki főleg zöldségtermesztéssel és -feldolgozással foglalkozik. Elmondása alapján egy asztal bérlése a nagyobb piacoknál akár 500-600 euróig rúg, ilyen kiadást pedig egy termelő nem engedhet meg magának, lévén csak bizonyos időközönként tudják termékeiket értékesíteni.
Szóval a házi és minőségi termék előteremtéséhez sok idő és kitartó munka szükséges, emellett pedig külön foglalkozni kell a reklámozással, értékesítéssel. „Hát mennyit kell dolgozzon az ember, hogy ilyen kiadások mellett jövedelmező legyen a munka? Nem beszélve arról, mennyi jutalékot kell fizetni az államnak, milyen sok bürokratikus intézkedésen kell keresztül rágódni? Kistermelőként nem nagyon lehet fejlődni”– összegezte.
Elmondása alapján, aki minden nap piacra jár, szinte biztosan nem termelő, hanem valamelyik kereskedő céghez tartozik, akik a portékát nagy mennyiségben vásárolják fel az ország többi részéről, sok esetben külföldről, és azt helyi termékként árusítják.
Ezért volt óriási öröm számukra a vásáron való részvétel, hiszen így ők is teret kaptak a városban – árulta el nekünk Horváth Edit.
A kistermelők többsége már az első karantén alatt gyorsan át kellett szervezze értékesítését
-folytatta Fancsali. „Eddig főleg vásárokra jártak, amelyeket végül sok ideig nem lehetett megszervezni. Éppen ezért a házhoz szállításra álltak át azok, akiknek volt rá lehetőségük, de nagyon sokan sajnos ezt sem tudták megtenni, így nagyon alacsony áron és nagy mennyiségben adtak túl a termékeiken, ezt többségében konzervgyárak és gyümölcsfeldolgozók vették meg”.
Horváth Edit a szerencsésebbek közé tartozik, ő be tudta vállalni, hogy a rendeléseket kihordja.
„Februárban döntöttem úgy, hogy nyitok egy feldolgozó műhelyt. Elindultam, érdeklődtem az eljárásokról, aztán kijött a DSP helyszínre (Közegészségügyi Hivatal), megnézték, majd sorra kaptam az utasításokat, hogy mit kell elintéznem, és minek kell megfelelnem. Az eljárások költségét kiszámítottam, bizony nagyon sok pénzbe került volna, de így is bele vágtunk volna. Aztán jött a járvány, és minden megállt” – kezdte történetét a kistermelő.
„Ekkor becsatlakoztunk egy Facebook-csoportba, ahol Kolozsvár környéki termelők kínálták az árujukat. Be kell vallanom: ha hónapok szintjére leosztom, talán jövedelmezőbb volt számomra, mint a vásáron árulni. Szóval ezen a csoporton keresztül beindult a házhoz szállítás, én egyedül be tudtam ezt vállalni, számomra nagyon jól jött ez a megoldás. De voltak kevésbé szerencsések, mint például a szomszéd asszony is: nincs jogosítványa, a férje nem megy be, tehát ő ezt nem tudja megtenni” – mesélte a részleteket Horváth Edit.
A Facebookon kínálják a portékát. Forrás: Sustinem producatorii autohtoni de produse alimentare ai Clujului! csoport
„Egyedül a bejegyzések alatti kommentelések bosszantanak néha, ahol mindenki össze-vissza véleményezik, a csoport szabályai ellenére” – panaszkodott.
Sokan igazolásokat töltenek fel, ezzel bizonyítva, hogy megbízhatnak bennük a vásárlók és nem átverésre készülnek. Forrás: Sustinem producatorii autohtoni de produse alimentare ai Clujului! csoport
„Most azt tapasztalom, hogy körülbelül másfél hónapja már nem működőképes ez a módszer sem, elsősorban azért, mert hirtelen megnőtt az árusok száma, mindenki a Facebookon árul, de a vásárlókedv is mintha alább hagyott volna, nem tudom, mintha félnének a holnaptól” – osztotta meg velünk tapasztalatait a kistermelő.
Bár retorika szintjén kiálltak a magasrangú politikusok a helyi termelők mellett,
sem a járvány első periódusában, de most sem történt érdemi lépés arra vonatkozóan, hogy valóban segítsék őket – válaszolt Fancsali arra a kérdésünkre, miszerint mennyire hozta meg a vásárlókedvet a helyi termelők megsegítését célzó politikai kommunikáció.
Elmondása alapján ez így önmagában nem volt elég. Magyarországon is elmondták, hogy helyi terméket kell vásárolni, de ott legalább könnyítettek a termelői engedélyek kiváltásán, adókedvezményt adtak számukra, sőt, most külön támogatási program is van. A román agrárminiszter is elmondta, milyen fontos a helyi termelőktől vásárolni, de ez retorika szintjén maradt – érvelt Fancsali.
„Inkább a termelői Facebook-csoportok segítették ki őket ebben a periódusban, ezeken a platformokon keresztül tudták a lakosok, honnan lehet házi termékeket rendelni. Szóval ez pörgette fel a házhoz rendelést” – árulta el.
Forrás: Sustinem producatorii autohtoni de produse alimentare ai Clujului! csoport
Fancsali úgy véli, a járvány első felében a kistermelők vesztesége 30-40%-ra tehető, most az őszi szezonban ez több is lehet, mert a vásárlók számára sokkal jobb alternatívát adnak a bevásárlóközpontok.
Tehát a politikum egyértelműen kedvező pozícióba helyezi a nagyvállalatokat,
hiszen a kistermelőnek nincs akkora tőkéjük, mint nekik. Sajnos egy erős szakszervezet, vagy az ő érdekeiket képviselő szervezet sem létezik – érvelt Fancsali, mikor arról kérdeztük, szerinte miért vezették be a szigorítások közé a piacok és vásárok megszüntetését.
Erről egyébként azért érdeklődtünk, mert a kolozsvári piacokat látogató ismerősünk olyan tapasztalatokról mesélt, hogy bizony a hatályban lévő szabályokra nagy ívben fütyülnek az elárusítók és a vásárlók is:
„Csak azt döbbenthette meg a piacok bezárása, aki az elmúlt időben nem járt arrafelé. A kolozsvári központi piac esetében mindenképpen igaz. Szerintem jelen pillanatban teljesen logikus döntés volt a bezárásuk, sőt még viszonylag engedékeny is volt azzal, hogy a szabadtéri árusítást lehetővé tette. Kolozsváron a szabályok azért voltak, hogy legyenek, de amikor arra jártam kb. mindenki tett az egészre. A bejáratnál lázat mértek. Ennyi volt az egész. Volt lehetőség fertőtlenítésre, de szerintem egy kezemen meg lehet számolni, hogy hányan használták. Maszkot - mint sok helyen - sokan csak dísznek hordtak, legyen, amit megigazítani, ha netán arra járna egy rendőr. A néni kötényénél pedig fertőzőbb helyet nem nagyon tudok elképzelni, oda tette és vette a sok kézen átment bankjegyeket. Lehet panaszkodni, hogy így az élet, meg úgy az élet, csak közben mások életét teszik tönkre így meg úgy. Szóval aki jár piacra, illetve tisztában van a járvánnyal és higiéniával, azt nem nagyon lephette meg a bezárás”.
Fancsali erre úgy reagált, hogy szerinte ugyanúgy történnek szabálytalanságok a bevásárló központokban is, mint ahogy valóban, a piacokon is volt rá példa. Bár voltak ellenőrzések a zárt piacokon, erre kevésbé figyeltek az emberek. A kisebb boltokban mindezt könnyebb ellenőrizni.
Addig is, amíg kiderül, hogy kihirdetik-e a megszavazott törvénymódosítást, és visszaáll-e a piacok megszokott működése, az már most egyértelmű, hogy a kistermelők helyzete nehéz: nem részesülnek hathatós támogatásban, szűkös esztendőre pedig kemény tél érkezik, hiszen a járványhelyzet továbbra is erősen leszűkíti termékeik értékesítésének lehetőségeit.
mezőgazdaságkiskereskedelemkoronavíruspiaczöldséggyümölcs