Jó biznisz-e még a zöldenergia?

A megújuló energiatermelés már nem a jövő, hanem a jelen. Ma már arról beszélünk, hogy Németország 2050-ig napenergiával tudja fedezni az ország teljes energiafogyasztását. A kérdés pusztán az, hogy a sivatagokban megtermelt energiát hogy tudják eljuttatni azok számára, akik ezt hasznosítani akarják – hangzott el A megújuló piaci lehetőségek és támogatási megoldásaik címmel tartott konferencián, melyet az első kolozsvári Magyar-Román Üzleti Fórum keretében szerveztek november 16-án. A vezetékek kapacitásának a kérdése Románia esetében is felmerül, hiszen az országnak egy kiváló exportlehetőséget teremt a zöldenergia-ágazatban tapasztalható magas vállalkozó kedv. 

Régebb még csak egy idegen fogalom volt, mára az egyik sztár-szektor lett, de mitől lett ennyire népszerű az újrahasznosítható energia termelése az országban? A törvényi keretnek, vagy természeti adottságoknak köszönhető? Egyáltalán van-e még piaci rés, és meddig tarthat az ágazat szárnyalása? 


Zöldbizonylat for dummies 

Ahhoz, hogy megértsük, milyen kockázatai és milyen garantált előnyei vannak a megújuló energia szektorba történő befektetésnek, fontos a támogatási rendszer ismerete. Az ANRE, vagyis az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság által kidolgozott, az Európai Bizottság által jóváhagyott zöldbizonylat rendszer szerint minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt megawattórák után egy meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthet.

A bizonylatok száma attól függően változik, hogy az üzem milyen erőforrásból termel. A beruházó - költségei fedezéséhez - Románia zöldenergia-piacán értékesíti a bizonylatokat, az ANRE a minimális árat 27 euróban, a maximálisat pedig 55 euróban szabta meg. Emellett a megtermelt villamos energiát a szabadpiaci áron értékesíti. Jelenleg a zöldbizonylatok piaci ára eléggé magas az országban, 50 euró felett mozog. 

A hatóság a közvetített energia függvényében kiszabja a villamosenergia-forgalmazóknak, hogy mennyi zöldbizonylatot kell kötelezően megvásároljanak. Ha eddig ezt nem teszik meg, akkor minden egyes fel nem vásárolt bizonylatra 110 eurós büntetést kell fizetniük.

EU-s célkitűzések és törvényi háttér 

Az Európai Unió középtávú energetikai politikája három fontos célkitűzést fogalmaz meg 2020-ra:
- az üvegházhatást előidéző energiakibocsátás 30%-kal való csökkentése (a viszonyítási alap az 1990-es évi)
- a végső energiafogyasztás 20%-kal való csökkentése
- a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való emelése a teljes energiatermelésben 

2009-ben jelent meg a Megújuló Energiaforrások irányelv, 2011-ben a hatékonyságra vonatkozó irányelv is megjelent.  Az előrejelzések szerint egy olyan törvényhozási eszközbe integrálják ezeket, ami az energiahatékonyságot mind a termelés, mind a végső fogyasztás terén felöleli – a várokozások szerint ezt 2013 szeptemberében fogadhatja el az EU.

Románia is letette már a cselekvési tervét, amiben az ország a kötelezőnél magasabb, mintegy 24%-os megújuló energiaforrás arányt ígér 2020-ra. Ennek meg is jelent a törvényes kerete, a 2008/220-as törvény – bár három évbe telt, mire letisztultak a módszertanok, a 123/2012-es törvény tette világossá a helyzetet. 

Meddig terhelhető a fogyasztó? 

A zöldbizonylatokat a végső fogyasztó fedezi a saját zsebéből, ugyanis a forgalmazók keletkezett költségeik egy részét belekalkulálják a végső árba. 2030-ig a megújuló kapacitások kiépítése 20 milliárd eurós költséget jelent a romániai fogyasztóknak, 2011 és 2020 között az energia várhatóan 2,5-33 euró közti mértékben fog drágulni megawattóránként. „A társadalom tűrőképessége nem túl magas, erre a kérdésre oda kell figyelni” – fogalmazott Antal István képviselő, a parlament Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának tagja, de Nagy Bege Zoltán, az ANRE Románia Energiaügynökség Szabályozási igazgatója is sarkalatos pontnak tartja a kérdést. 

Péter Pál, az EnergoBit vállalat alelnöke viszont nem ért egyet a lakosság tűrőképességével kapcsolatban megfogalmazott nézettekkel. „Igaz, hogy a fogyasztó az energia árában fizeti meg a támogatási rendszert, de akkor is ő állná a számlát, ha ezt az állami költségvetéséből kellene finanszírozni, csak akkor adó formájában gyűjtenék be, egy kiszámíthatatlanabb rendszer szerint” – fejtette ki. A támogatások fogyasztói árakban történő megjelenése nem egy óriási gond, csak el kell magyarázni a társadalom tagjainak, hogy ha a környezetet meg akarjuk védeni, azért többet kell fizetni – tette hozzá a befektető.

Egy másik fontos szempont az, hogy az energia egy stratégiai, biztonsági kérdés is. „Megválasztása utáni beszédében Obamától is azt hallottuk, hogy meg akarja szüntetni az USA olajfüggőségét” – példálózott Péter Pál, aki emlékeztetett, hogy míg a tradicionális energiaforrások eloszlása nem egyforma, és függőséget okoz, addig a megújulóké szinte egyenletes, így alkalmasak az ország energiafüggetlenségének növelésére.


Telítődik a piac?

„Egy székelyföldi vállalkozó hiába akar szélerőmű révén megújuló energiát előállítani” – mondta Antal István, aki bemutatta az ország megújuló energiatérképét, melyből kiderül, hogy a Kárpátokban a biomassza feldolgozósa, vízi erőművek létesítse a leghatékonyabb, míg az Erdélyi fennsíkon a vízenergiának van potenciálja. 

Románia megújuló energiaforrás potenciálja a napenergia területén évi 1200 gigawattóra, a szélenergia 23 ezer, a vízi energia 40 ezer (csak a tíz megawatt alatti teljesítményű erőműveket jutalmazzák zöld bizonylattal), a biomassza és biogáz 300, a geotermikus energia 6 gigawattóra lehetőséget rejt magában, a szakértők szerint ennek 50-60%-a hasznosítható gazdaságosan. 

Az elmúlt időszakban rengeteg engedélyt adtak ki megújuló energia termelésére: a 2012. szeptemberi adatok alapján szélenergiára összesen már 22706 megawatt értékben állítottak ki engedélyt, 14 ezernek csatlakozási engedélye is van, termelői licence csak ezernek.  „Jelenleg Romániának a beszerelt megújuló energia-kapacitása 22 ezer megawatt, a befektetőknek érdemes elgondolkodniuk, hogy mely ágazatba érdemes még beruházni, a szélenergiába már nem nagyon” – jelentette ki Antal István.

A képviselő jó tanácsként megfogalmazta: érdemes odafigyelni arra, hogy az országnak csökkentenie kell a széndioxid kibocsátását, és jó stratégia lehet az Oláh György Amerikában élő, kémiai Nobel-díjas tudós által kidolgozott technológiát megvásárolni, amelynek a segítségével a szén-dioxidból előállított metanolt lehet energiaforrásként hasznosítani.

Egy másik, még nem telített piaci résként Antal a székelyföldi törekvésekről mesélt: beruházók tervezik, hogy fagáz-erőműveket létesítsenek, és abban bíznak, hogy 2013-2014-től már tudnak ilyen rendszereket működtetni, mellyel biztosítani tudják egyes kistérségek energiaellátását.

Péter Pál elmondta, meglátása szerint Romániában több tényező miatt is „tiszta tény”, hogy jó üzlet a zöldenergia termelés. Az ország természetes adottsága nagyon jó, üzleti potenciálja jobb, mint a környező országok bármelyikének. A szektor vonzása is nagy, tavaly Romániában egy milliárd eurónyi befektetést valósítottak meg ebben az ágazatban, ez több mint a fele az összes külföldi befektetésnek. 

„Én mindenkit bátorítok arra, hogy zöldenergiába fektessen, de felhívom a figyelmet rá, hogy 5 éve volt egy ingatlan-bumm, amikor mindenki házakat épített. Most az energiaszektorba akar mindenki beruházni, de ne essenek abba a hibába, hogy megfelelő szaktanácsadás nélkül belevágnak. Komplexebb a dolog, de jó üzlet” – mondta Péter Pál.

A támogatási rendszer szexi, de vannak hátrányai is  

Nagy Bege Zoltán szerint az elmúlt években 3 milliárd eurót fektettek be a megújuló energia szektorba, ami részben a vonzó támogatási rendszernek köszönhető, amit, mivel a fogyasztó tartja fent, és nem az állam, a kormányzat nem tud leállítani annak érdekében, hogy plusz forrásokat szerezzen a költségvetésnek. A másik előnye a befektetés garantált 10%-12% közötti belső megtérülési rátája. A zöldenergia szektor több mint tíz milliárd értékű beruházást fog vonzani 2016-ig, eddig kell felépíteni az erőműveket az EU célkitűzések teljesítéséhez. 

Nagyon jó jogi keret van a zöldenergia ágazatban Péter Pál szerint is, mivel Románia a többi országtól eltérő modellt indított be, ami a piaci mechanizmusra épült, máshol a kormányok osztják el a támogatási kvótát.

Nagy Bege Zoltán viszont felhívja a figyelmet rá, hogy ne csak a zöldbizonyítvány vakítsa el a befektetőket, a vállalkozás hátránya a bonyolult üzleti terv, és az ebből fakadó nehézkes finanszírozás. Egy másik hátulütő lehet a hálózatok és a rendszer túlzott leterheléséből adódó fejlesztési szükséglet. Azt is figyelembe kell venni, hogy az országban évről évre csökken az energiafogyasztás, és azt is, hogy a támogatási rendszer finanszírozása hatalmas teher a fogyasztókon. 

Hátránya az is, hogy nem ösztönzi a vissza nem térítendő támogatások lehívását, vagyis nem kapnak zöldigazolványt azok, akik nem önerőből valósítják meg a befektetést. „Jobb lett volna, ha lehetővé tudjuk tenni a vissza nem térítendő alapok felhasználását is, kisebb lett volna a teher a fogyasztón, de az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kettős támogatási rendszert” – árulta el az igazgató. 

Terhelhető-e a hálózat addig, hogy exportőrré váljon Románia? 

Horváth Attila Imre, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára úgy látja, az EU szintjén komoly problémát jelent a megújuló energiaforrásokból előállított áram változékonysága, tervezhetősége. A villamos energia tárolása, intelligens hálózat-felügyeleti megoldások kifejlesztése jelenthetik a jövőt.  

Egy zöld energiát termelő egység engedélyeztetése öt fázisból áll:

- Építkezési engedély (önkormányzatok) 
- Csatlakozási engedély (villamos energia elosztók)
- Létesítési engedély (ANRE)
- Termelői licenc (ANRE)
- Akkreditáció (ANRE)

A naperőműveket a legkönnyebb engedélyeztetni, a vízerőműveket viszont nagyon nehéz. A biomasszánál az üzemanyagköltséggel van gond, mivel a kőolaj ára folyamatosan változik, ez  kiszámítatlanná teszi az üzleti tervet – osztotta meg tapasztalatait Nagy Bege Zoltán. 

Romániában jelenleg összesen 1919 megawatt beszerelt megújuló energia kapacitás van a rendszerben, ez 8,7%-ot jelent a teljes 22 000 megawatt beszerelt kapacitásból – mivel 10 000 megawattot fogyaszt az ország, ez azt jelenti, hogy lehetőség lenne energiaexportra, energiatöbblet van az országban. „Ehhez viszont a szállítási kapacitásnak is bővülnie kell” – mondta Antal István, hozzátéve, hogy csak annyi zöld energiát lehet termelni, amennyit megbír a hálózat, így jó, ha tudják a befektetők, hogy saját beruházásra is szükség lehet, hogy bővíteni lehessen a hálózatot. 

Az ország egy regionális energiatermelő központ lehet, de ehhez meg kell oldani a határon túli csatlakozási lehetőségeket, valamint azt, hogy a zöldbizonylatokkal nemzetközileg is lehessen kereskedni. „Ha egy magyarországi cég nem tudja megvalósítani a kvótát, fektessen be nálunk és hasznosítása a kvótát otthon. Vagy miért ne csinálják ezt a csehek, a németek is” – állt elő javaslatával Péter Pál, aki szerint kivitelezhető egy összekötött energiarendszer, ami növelné a hatékonyságot.

Arra a kérdésre, hogy van-e hálózati gát, Péter Pál szerint nem egyértelmű a válasz, a Transelectrica is úgy gondolta, hogy 1000 megawattóránál nem bír el többet a rendszer. „Sok-sok lobbi és szakmai munka eredménye, hogy bebizonyosodott, igenis elbír 3 ezret, 4 ezret, sőt, ez a szám tovább fog növekedni”. A kérdés stratégiai, üzleti szempontból is fontos, de az EnergoBit alelnöke biztos benne, hogy a műszaki megoldások nem fognak gátat vetni a gazdaság növekedésének.

Mi van, ha kivezetik a támogatást? 

Az EU egyelőre 2020-ig vizionál támogatást a megújuló energiatermelőknek, de vajon meddig tart a beruházási és tagállami szintű működési támogatás – vetette fel a kérdést Horváth Attila Imre. 

Idén nyáron jelent meg az Európai Bizottság Megújuló energia című közleménye, ami válaszokat ad arra, hogy mire számíthatnak a tagállamok 2020 után. „Jelenleg még kérdéses a folytatás pontos módja, hogy 2020 után fennmaradnak-e a harmonizált támogatási rendszerek, hogy milyen alapokkal lehet számolni. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy továbbra is a gazdaság fontos tényezője lesz a megújuló energia-szektor. Ezt támasztja alá Günther Gottinger november eleji nyilatkozata, amelyben az EU energia biztosa 2030-ra új, kötelezően elrendelendő nemzeti megújuló energia célszámokat is szükségesnek lát” – fejtette ki a helyettes államtitkár. 

Péter Pál is úgy látja, hogy nem fog megjelenni olyan rendelkezés, ami visszavonja a már meglévő támogatásokat.


Románia ambiciózusabb Magyarországnál 

Románia energiafogyasztása körülbelül másfélszerese Magyarországénak, ez összességében és arányában is változatlan marad 2020-ra. Az egyes megújuló energiaforrások jelenlegi alkalmazása és tervezett fejlődési üteme arra enged következtetni, hogy mindkét országban körülbelül 70%-os jelentőségű a biomassza felhasználása. Elsősorban fűtési, és csak másodlagosan villamos energiatermelési céllal tervezik a szilárd biomassza hasznosítását – mondta Horváth Attila Imre. 

A helyettes államtitkár szerint Románia ambiciózus célkitűzésekkel rendelkezik a szélenergia területén, a 2005-ös 1,6 megawattos beépített kapacitást 2020-ra 4000 megawattosra kívánja bővíteni. „Ebben az évben az 1000 megawattot is elérték, év végére meglehet a 2000 megawatt is. Magyarország szerényebb célt tűzött ki: 750 megawatt a tervezett kapacitás 2020-ra, ami a jelenlegi megduplázását jelenti.”

A napenergia alapú villamosenergia-termelési célszámok a következőképp alakulnak: Románia esetében 260 megawatt, Magyarország esetében 63 megawatt - gyakorlatilag nulláról indulva a 2010-es bázisévet tekintve. Románia geotermikus kapacitásai kedvezőbbek, a teljes hőtermelésre 145 megawatt a beépített kapacitása, mégis csak 1%-ot fog képviselni a tervezett vállalásokban.