Miért mindig csak a kifogásokat keressük, és nem a megoldást a problémára?

“Amikor három évvel ezelőtt négy ismert magyarországi startuppal elkezdtünk közösen gondolkodni, akkor leginkább frusztrációkról beszélgettünk. Arról, hogy a környezetünkben élők miért mindig csak a kifogásokat keresik? Inkább hivatkoznak arra, hogy valamit miért nem csinálnak, mintsem megoldást találnának a problémára. Aztán ezekkel a frusztrációinkkal kapcsolatban eszünkbe jutott, mögöttük nagy valószínűséggel annak a hiányérzete húzódik, hogy nincsenek igazi bizonyítékaink. Nincs bizonyíték arra például, hogyha valamibe belekezdünk, annak lehet igazi értéke, és képesek lehetünk befolyásolni a saját életünk és környezetünk alakulását” – kezdte előadását a legutóbbi Kreatív Kolozsvár esten Pistyur Veronika, a Prezi, a Ustream, az NNG és a LogMeIn által alapított Bridge Budapest vezetője. 

Pistyur Veronika

A Bridge Budapestet a négy talán legsikeresebb magyar startup azzal a céllal alapította, hogy vállalkozói sikertörténetekkel inspirálják a tehetséges magyar fiatalokat. Akár a saját történetükkel is bizonyítani szerették volna, hogy Magyarországról indulva is lehet világsikert elérni. "Ezek az emberek (az alapítók) nem abból a világból érkeztek, amely a reflekorfényről szól, nem az a céljuk, hogy pozitív példaként állítsák be magukat. Mégis úgy érezték, hogy van felelősségük abban, ahogyan a körülöttünk lévő világ változik" - mutatott rá Pistyur Veronika.

Az elején viszont fejtörést okozott, hogy a magyarországi startup-sikertörténetek egyáltalán nem voltak benne a köztudatban. Elmondása szerint ebben nagy szerepet játszott a média, amely korábban még azt gondolta, hogy a Prezi például legfennebb a tech rovatban szerepelhet, ott is időnként. Így az igazi sikertörténetnek számító alapítókról is sokáig keveset lehetett hallani:

• Anka Márton és a LogMeIn az eddigi legnagyobb, de talán a legcsendesebb magyarországi sikertörténet is egyben. Anka több mint 10 éve egy amerikai alapítótársával hozta létre a vállalatot, amelynek fő terméke egy távoli elérés szoftver volt (a saját számítógépünkről a távoli számítógépekhez való csatlakozást teszi lehetővé). A vállalat azóta egy számtalan szoftvert készítő, 800 személyt alkalmazó céggé nőtte ki magát. Anka nemrég “kiszállt” a LogMeIn-ből, 42 évesen “nyugdíjba vonult”, azóta újabb saját cégét építi. 

• A Prezi a Bridge Budapestet alapító startupok közül a legkisebb, de a legismertebb. Nagyon gyakran nevezik a Prezis alapítókat az ideális csapatnak, hiszen van köztük művész (Somlai-Fischer Ádám), mérnök (Halácsy Péter) és üzletember (Árvai Péter) is. Az ő történetükben ez a konstelláció, a művészi, a mérnöki és az üzleti vetület egymással együttműködve épít vállalkozást: Somlai-Fischer megálmodja a terméket, Halácsy tökéletesíti a kódolást, Árvai pedig rámutat, hogy a terméket mindenki számára ingyen hozzáférhetővé kell tenni. A 2008 végén induló Prezinek ma már 65 millió felhasználója van, munkaponttal rendelkeznek Budapesten és San Franciscóban is. 

Halácsy Péter, Árvai Péter és Somlai-Fischer Ádám

• Fehér Gyula és a Ustream nevét az utóbbi időben rengetegen megismerték. A vállalatot pár hete piaci pletykák szerint 135 millió dollárért vásárolta meg az IBM. Ez a magyarországi startup-ökoszisztéma legnagyobb sikertörténete. Fehér, aki egyébként jogászból autodidakta módon lett fejlesztő, majd fejlesztőből menedzser, kilenc év alatt építette fel a vállalatot, és az IBM-en belül is vezetőként viszi tovább a céget. 

Fehér Gyula (Forrás: lafemme.hu)

• Negyedik startupként már a Bridge Budapest működésének megkezdése után csatlakozott a Balogh Péter által alapított NNG. Az iGO navigációs szoftvert fejlesztő cég a világpiac 26%-át birtokolja mára. Az általuk épített szofvert használja a McLaren, a Ferrari, de a Dacia is. Őt is azok a kérdések foglalkoztatták, hogy miért nem tudunk büszkék lenni példaképekre, miért nem tudunk egyáltalán példaképekről beszélni, és miért nincs több cég, akik ezt a globális sikert építik. 

Balogh Péter (Forrás: hwsw.hu)

Állítólag egyikük sem aludt az oviban

Pistyur Veronika elmondta, nagyon gyakran teszik fel számára azt a kérdést, hogy mi a közös ezeknek a magyar sikertörténeteknek a megálmodóiban? Vagy létezik-e olyan “közös nevező”, ami mindenik alapítóban benne van? “Nagyon sokáig azt hittem, hogy csak egy közös pont van bennük. Nemrég megtudtam viszont, hogy állítólag egyikük sem aludt az oviban. Ez valószínűleg arra utal, hogy a kreatív gyerekek nem szeretik tisztelni a kereteket, és ha hagyják is nekik, akkor érdekes vagy éppen furcsa dolgok kerülnek felszínre. A másik, kissé komolyabb közös pont bennük viszont az, hogy mindannyian azt mondják magukról, hogy gyerekkorukban nagyon erős támogató közeg vette őket körül. Azt a mentalitást hozták otthonról, miszerint nem baj, ha nem sikerül valami, akkor is érdemes kipróbálni, és megnézni, mi lesz” – magyarázta, majd három pontban foglalta össze, hogy mi az alapítók motivációja a Bridge Budapest létrehozásában:

(1.) Egy olyan országban szeretnének élni, ahol az önbizalom alapját a tudás és a teljesítmény jelenti, és nem pedig a kapcsolatok. Ők azt tapasztalják ugyanis, hogy a tudásuknak és a teljesítményüknek köszönhetően sikert hoznak létre, és a technológia változása és a globális piac megteremti annak a lehetőségét, hogy ha keményen dolgoznak, van egy jó ötletük és szerencséjük, akkor sikeresek lesznek.

(2.) Generációk életében volt fontos szempont a lokális és a globális különbségtétel. Számukra viszont nem kérdés, hogy lehet globális keretek között gondolkodni, és ez megnyit olyan lehetőségeket, amikre korábban nem számítottak. Gyakran kiemelik, hogy a globális keretek között történő gondolkodás emellett a tisztább játék lehetőségét is megteremti.

(3.) Az álmodási készség fontosságára is szeretnék ráirányítani a figyelmet. Mindenikük azt mondja, hogy rengeteg álmuk van. Abban hisznek ugyanis, hogy az álmok nélkül nem jön létre semmilyen megvalósítás. Mindannyian elmondják, hogy álmodási készség nélkül, és anélkül, hogy engedélyt adtak volna maguknak arra, hogy bármit elérhetnek, nem jöttek volna létre sikertörténeteik. 

Fotó: Szabó Tamás

De mit is csinál pontosan a Bridge Budapest?

A Bridge Budapest non-profit szervezetként működik. Pistyur elmondta, az alapító cégek pénzt és időt áldoztak arra, hogy a szervezeten belül működő projektek létrejöhessenek. Elsőként egy ösztöndíjprogramot indítottak, amely keretén belül diákokat vittek el a Szilícium-völgybe, és később a világ számos pontjára azért, hogy megmutassák nekik, miként építik a globális sikert Budapestről indult sikertörténetek.

A Bridge Budapest emellett már a megalapítása óta szisztematikusan kutatja a környezet állapotát. Számokkal is alátámasztották azt például, hogy a tudás és a teljesítményalapú gondolkodás nem része a közgondolkodásnak. Három éve konstans adatként számolt be a szervezet vezetője arról, hogy a fiatalok 90%-a még mindig a kapcsolatokban látja az érvényesülést. “A kutatásaink szerint a magyarországi fiatalok 45%-a már másnap elmenne az országból, viszont ehhez némi ellentmondással hozzákerül, hogy 70%-uk mégis itthon szeretné megvalósítani az álmait – mutatott rá Pistyur.

Hozzátette, az inspiráció eszközként való felhasználása még mindig nagyon hiányzik ahhoz, hogy az ilyen típusú ellentmondások oldódjanak. Elmondta, ennek ellenére sokféle változás következett már be, nagyon hosszú folyamat ugyanakkor, amíg változtatni lehet például olyan statisztikákon, miszerint a diplomás szülők 80%-a nem szeretné a gyerekét vállalkozóként látni. “Ez egy nagyon rossz adat, hiszen mi abban hiszünk, hogy egy ország versenyképessége a kreatív és innovatív vállalkozásokon múlik, amelyek képesek felmérni a globális piac jelentőségét” – jelentette ki.

A statisztikák jobbá tételének érdekében a Bridge Budapest ma már három közösséget épít, az említett ösztöndíjas programot működtető Fiatal Tehetség Kör mellett létrehoztak egy 20 fiatal vezetőből álló csapatot, a Bridge Builderst, ahol a politika, a gazdasági, a civil és a kulturális élet világából érkező véleményformálók segítségével helyeznék kontextusba azt, amit a szervezetnél a versenyképesebb környezet létrehozásáról gondolnak. Az Első millióm története című kezdeményezésnél pedig a vállalkozói közeggel foglalkoznak, és Magyarországon a vállalkozókról kialakult negatív képet cserélnék le, szeretnék megjeleníteni “a szorgalmas innovátor” szerepet is. 

Első millióm története from Bridge Budapest on Vimeo.

A Bridge Budapest vezetője elmondta, azért is fontos megismertetni a tehetséges fiatalokkal a potenciális példaképek történeteit, mert a trendek azt mutatják, napjainkban soha nem látott esély jelentkezik a kezdő vállalkozások számára:

• Az amerikai cégek átlagéletciklusa például drasztikusan lerövidült: 60 helyett ma már csupán 18 évnél tart egy étlagos cégéletciklus. Ez azt is jelenti, ha ma bárki a vállalkozásalapítás mellett dönt, jóval rövidebb idő alatt tud nagyobb sikert elérni.
• Kevésbé pozitív adat, hogy a világ 27-29 legnagyobb technológiai cége között csupán 3-4 európai foglal helyet évente. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a jövőben gyakorlatilag minden cég technológiaivá válik, akkor ez nem egy jó tendencia Európa számára. Ezek a számok ugyanakkor hatalmas lehetőségként is megjelennek az európai fiatalok számára.
• A kreatív iparban a kreativitásnak ma már időnként sokkal nagyobb szerep jut, mint a tapasztalatnak. Jó példa erre a Kodak és az Instagram összehasonlítása, ugyanis mindkét cég gyakorlatilag ugyanazt csinálta, csupán a megosztási forma különböző. Nem túl rég még a Kodak 130 éves múlttal rendelkezett és 110 ezer munkavállalót foglalkoztatott, az Instagram 2 évesen mindössze 12 alkalmazottat. A Kodak csődbe ment, az Instagramot pedig eladták 1 milliárd dollárért a Facebooknak. Ilyen gyors változási lehetőségekre soha korábban nem volt példa semmilyen iparágban. 

Pistyur előadásában követendő példaként hozta fel a Skype történetét. Az észt sikertörténetnél ugyanis azt a startupoknál igen gyakori motivációs eszközt alkalmazták, hogy részesedést adtak a munkavállalóknak. "Ezzel azt érik el, hogy a munkavállalók sajátjuknak érezzék a kezdetben gyakran kevés pénzügyi forrással rendelkező vállalatot. Ennek viszont az a következménye, hogy amikor egy sikeres startupnak úgymond exitje van, vagyis eladják, akkor az alkalmazottak is nagyon jól járnak pénzügyileg. A Skype azért jó példa, mert miután a Microsoft megvásárolta, a startup alkalmazottai nem munkahely után néztek mondjuk egy észt multinál, hanem rengeteg új startupot hoztak létre, és gyakorlatilag átírták a vállalkozói kultúrát Észtországban" - magyarázta Pistyur.



A következő Kreatív Kolozsvár estre április 1-jén, pénteken kerül sor. A 18 órától kezdődő eseményen a Majdnem Híres Rocksuli tanárai, Réz György, Németh Róbert és Bodrogi Bozán András tartanak előadásokat. A rendezvényen való részvétel ingyenes, regisztrálni ide kattintva tudtok. Bővebb információk a Kreatív Kolozsvár Facebook-, és weboldalán.